Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós aggodalmak is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy idén inkább pénzt vesztettek a nyugdíjra gyűjtők. Ennél rosszabb évet a szektor 2008-ban zárt, de azért voltak 2022-ben is kiemelkedőbb teljesítmények. Most nagyon úgy tűnik, 2023 első hónapjai is rázósnak ígérkeznek, utána viszont jöhet egy kis fellélegzés is.
A jelenlegi duplájára emelné a kormány az önkéntes nyugdíjpénztári tagság megszüntetésekor maximálisan levonható összeget, 6000 forintra - szúrta ki a hvg.
Közeledik az év vége, így kevesebb mint egy hónap maradt arra, hogy maximálni tudjuk a nyugdíjcélú megtakarítási termékekkel elérhető állami adójóváírás mértékét, amely akár 280 ezer forintra is rúghat. Cikkünkben összeszedtük az egyes nyugdíjcélú termékek tulajdonságait, ahogyan azt is, mire érdemes figyelni és mik lehetnek a buktatók.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző klasszikus díjterhelési mutató 2021-ben 0,71 százalék, a korrigált díjterhelési mutató 0,75 százalék volt. Az immár két évtizede tartó trendszerű díjcsökkenés során előfordulnak olyan évek – így a tavalyi is –, amikor a díjterhelés enyhén meghaladja az előző időszakét. A nyugdíjpénztárak más öngondoskodási termékekkel összehasonlítva így is az egyik leginkább költséghatékony hosszútávú befektetési formának számítanak - derül ki az MNB közleményéből.
Kissé fellélegezve, de tovább halmozták idei veszteségeiket az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is, a piaci feszültségek, az infláció, az energiaválság és a recesszió szele a nyugdíjpénztári hozamszerzési lehetőségeket is erősen visszaveti. Van viszont egy jó hír is: soha eddig nem fizettek még olyan magas hozzájárulást az önkéntes pénztári tagok a harmadik negyedévben, mint most.
Kormányzati és piaci körökben is hónapok óta téma, hogy a kormány a pénzügyi folyamatok digitalizációja érdekében a szektorral közösen szabálymódosításokra készül, az ehhez kapcsolódó javaslatok egy szűkebb köre jelent meg a minap benyújtott pénzügyi salátatörvényben. Így például az állam adatváltozás-bejelentési rendszeréhez a közműszolgáltatók, távközlési szolgáltatók mellett kapcsolódhatnak a pénzintézetek is, és az önkéntes nyugdíjpénztárak adminisztrációs feladatai is tovább digitalizálódhatnak.
Egyre csak öregszik a magyar társadalom, ami akkor tudna kisebb terhet róni a mostani nyugdíjrendszerre, ha nagyobb termelékenység-növekedés lenne, vagy végre elterjednének itthon a foglalkoztatói nyugdíjprogramok. Az állam részvétele azonban elengedhetetlen ebben is – mondták el a megtakarítási piaci szakemberek a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján. Szó esett arról is, melyek lesznek a jövő megtakarításai, mennyire és mivel vehetőek rá a fiatalok a rendszeres megtakarításokra, és hol tudna még fejlődni a biztosítói vagyonkezelés szektora.
A mai műsor első részében, Németország negyedik legnépesebb tartományának meglepő választási eredményéről lesz szó, ami akár egy lehetséges kormányválsághoz vezető első lépés lehet Európa vezető országában, és legnagyobb gazdaságában. A német politikai tér átrendeződő erőviszonyairól Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük.Az adás második részében a nyugdíjmegtakarításokról, és azok 2022-es eddigi erősen negatív teljesítményeiről beszélgetünk Árgyelán Ágnessel, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjével.
Lassan 2008-at idézi az, amit szeptemberrel bezárólag látunk idén: majdhogynem mindegyik nyugdíjpénztári portfólió mínuszban van, ráadásul a 2008-as évet már sok esetben megközelítő negatív teljesítménnyel. Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós aggodalmak is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy eddig inkább pénzt vesztettek idén a nyugdíjra gyűjtők.
Az elmúlt egy év során mind a nyugdíj, mind az egészségpénztárak növelni tudták taglétszámukat, ami igazolja, hogy a lakosság továbbra is fontosnak tartja a nyugdíj és egészségügyi célú öngondoskodást. Ugyanakkor a további növekedés és a jelenlegi tagok bizalmának megőrzése érdekében szükség lesz a szektor minden szakértelmére, valamint a szektor, a jogszabályalkotók és a munkáltatók együttműködésére – hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) éves konferenciáján.
Szinte mindegyik nagyobb önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári portfólió kezelt vagyona nőtt tavaly az MNB Aranykönyv friss számai szerint, igaz, ez leginkább a részvénypiacok jó teljesítményének tudható be, nem annyira a befizetések megugrásának. Mindeközben a taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak ezt a formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz október 18-ai Future of Finance 2022 konferenciánkon.
Egyik évben sem csökkent akkorát a 16-29 évesek önkéntes pénztári taglétszáma, mint tavaly az MNB friss számai szerint. Ezzel a közel 1,1 millió önkéntes tagból mindössze 43 ezer főt tesznek ki a fiatalok, ami nem sok jó vetít előre a nyugdíjrendszert tekintve. Mindeközben tovább halmozták idei veszteségeiket az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is, a piaci feszültségek, az infláció, az energiaválság és a recesszió szele a nyugdíjpénztári hozamszerzési lehetőségeket is erősen korlátozza.
Egyre többen gondolják úgy, hogy tenniük is kell a pénzügyi nehézségektől mentes időskor és az egészségmegőrzés anyagi feltételeinek biztosításáért, derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) első negyedéves eredményeiből. Amellett, hogy mind a taglétszám és a pénztárakban kezelt vagyon is növekedett 2021 azonos időszakához képest, az ÖPOSZ eredményeiből az is kiderült, hogy a nyugdíjpénztári befizetések csaknem 18, az egészségpénztári hozzájárulások pedig 17 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
A járvány hatásai ellenére is nőtt az intézményi befektetői szektor – derült ki az MNB mai sajtóeseményén. Ezt segítette, hogy a háztartások vagyona is jelentősen gyarapodott ebben az időszakban. Ezzel együtt már a tavalyi év során jelentkező és 2022 első negyedévében erősödő volatilitási kockázatokkal és eszközleértékelődéssel kellett szembesülniük a biztosítóknak, pénztáraknak és a tőkepiacnak, de meg tudták őrizni stabilitásukat.
Kijöttek az MNB friss statisztikái a magyar nyugdíjpénztárak első negyedéves adatairól, ezek pedig kísértetiesen hasonlítanak azokra, amelyeket a koronavírus-válság idején láttunk: jókora befektetési veszteség, mínusz 5%-ot meghaladó hozamok, jelentős vagyonvisszaesés. A számok azt mutatják, hogy közel akkora sokként élte meg a hazai nyugdíjpénztári vagyon az orosz-ukrán háborút és az azt követő piaci és ellátási problémákat, mint 2020 tavaszán a koronavírus-válságot.
Közleményt adott ki a Gyöngyház Nyugdíjpénztár a tagjainak, e szerint a pénztár hosszú távú önálló működése már nem biztosított, így egy másik pénztárral való egyesülés mellett döntöttek.
Legutoljára 2018-ban láttunk olyat, amit áprilissal bezárólag idén: szinte mindegyik nyugdíjpénztári portfólió mínuszban van, ráadásul a 2018-ast jóval meghaladó negatív teljesítménnyel. Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós félelemek is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy eddig nem sok hozamot tudtak zsebre tenni idén a nyugdíjra gyűjtők. A jó (vagy rossz?) hír az, hogy még nincs vége az évnek.
Évente akár 150 ezer forintnyi adójóváírást is kaphat az, aki önkéntes nyugdíjpénztárban kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem mindegy azonban, hogy 20, 10 vagy csak 5 év van hátra a nyugdíjig, érdemes jól meggondolni, melyik önkéntes pénztári portfólióban takarítunk meg. De vajon melyik nyugdíjpénztárt érdemes választani, mi alapján kellene dönteni? Cikksorozatunk harmadik és egyben utolsó részében azoknak igyekszünk segíteni a választásban, akik 10 éven belül vannak a nyugdíjas kortól, így számukra érdemesebb lehet az óvatosabb, kockázatkerülőbb lehetőségek közül választani.
Évente akár 150 ezer forintnyi adójóváírást is kaphat az, aki önkéntes nyugdíjpénztárban kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem mindegy azonban, hogy 20, 10 vagy csak 5 év van hátra a nyugdíjig, érdemes jól meggondolni, melyik önkéntes pénztári portfólióban takarítunk meg. De vajon melyik nyugdíjpénztárt érdemes választani, mi alapján kellene dönteni? Cikksorozatunk második részében azoknak igyekszünk segíteni a választásban, akik még 5-15 évre vannak a nyugdíjas kortól, így egyensúlyozni tudnak a kockázatosabb és biztonságosabbnak mondható befektetések között.
Évente akár 150 ezer forintnyi adójóváírást is kaphat az, aki önkéntes nyugdíjpénztárban kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem mindegy azonban, hogy 20, 10 vagy csak 5 év van hátra a nyugdíjig, érdemes jól meggondolni, melyik önkéntes pénztári portfólióban takarítunk meg. De vajon melyik nyugdíjpénztárat érdemes választani, mi alapján kellene dönteni? Cikksorozatunk első részében azoknak igyekszünk segíteni a választásban, akik még messzebb vannak a nyugdíjas kortól, így kicsivel nagyobb kockázatot is hajlandóak vállalni a magasabb várható hozamért cserébe.
A legbátrabbak viszont már dörzsölték a tenyerüket.
Alkalmazkodnak majd a terephez.
Kamerákkal ellenőrzik a szabályok betartását.
Világszerte hőhullámok sújtanak és messze még az idei nyár vége.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
